Alapadatok:

Ország	Spanyolország
Autonóm közösség	Katalónia
Tartomány	Barcelona tartomány
Megye	Barcelonès
Polgármester	Jordi Hereu i Boher
Irányítószám	08001–08080
Körzethívószám	93
Tengerszint feletti magasság	12 m
Terület	100,4 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Teljes népesség	1 615 908 fő (2008) +/-
Népsűrűség	15764 fő/km²

A város:

Barcelona (spanyolul [barθe'lona], katalánul [bərsə'lonə]) Spanyolország második legnagyobb városa, Katalónia fővárosa, a területét és népességét tekintve első helyen álló Madrid spanyol főváros „örök riválisa”. A Generalitat de Catalunya, azaz a Katalán Kormány székhelye. Érseki központ és egyetemváros, kiemelkedő európai kongresszusi centrum. Az 1992. évi nyári olimpiai játékok helyszíne. A Földközi-tenger harmadik legnagyobb kikötővárosa.

Fekvése:
A város Katalónia autonóm közösségben, Barcelona tartományban és Barcelonès járás területén, a Földközi-tenger partján fekszik. 160 km-rel a Pireneusokban húzódó francia határtól délre terül el. A Llobregat és Besòs folyók torkolata közé eső délkeleti partszakaszon, a Barcelonai-síkságon (Llano de Barcelona). A Katalóniai-hegységhez tartozó Parti-hegylánc vonulatai szegélyezik, délről a Garraf-hegység, nyugatról a Colserolla. Legmagasabb pontjai: a Tibidabo a város északi részén (532 m) és a Montjuic a nyugati, tengerfelőli oldalon (213 m).

Történelme:
A Barcelona helyén elterülő legősibb település első lakói a kelta layetánok voltak, akik a Tibidabo és a Mons Taber között telepedtek le.

I. e. 218-ban a helyi monda szerint Hamilcar Barcas karthágói hadvezér alapította meg a mai helység elődjét, mely először az ibér Barcino néven tűnt fel a történelmi dokumentumokban.

I. e. 201-ben Scipio római hadvezér foglalta el, majd Augustus császár idején római kolónia lett - előbb Julia Faventia, később Augusta és Pia melléknevekkel.

414-ben, majd 531-ben a nyugati gótok birtokába került s fővárosukká tették, Athaulf király székhelye volt.

716-ban a mórok Al Hurr kalifa vezetésével elfoglalták és Badsalunának nevezték el.

801-ben Jámbor Lajos Karoling király a katalán őrgrófság fővárosává tette. 874-ben Barcelona grófjai függetlenséget kaptak. Katalónia és Aragónia egyesülése idején Genova és Velence mellett a Földközi - tenger vezető kereskedővárosává vált.

A 16. században Katalónia fekvése miatt kiesett az Újvilággal való kereskedelem lehetőségeiből, ekkor megrendült Barcelona hatalma is.

1701–13 között, a spanyol örökösödési háborúban a katalánok Habsburg Károly főherceg mellé álltak, szabadságjogokat remélve tőle. 1714-ben a francia Bourbon-házból származó V. Fülöp spanyol király csapatai lerohanták a várost és jelentős részét elpusztították.

1778-ban III. Károly király felszabadította az Amerika felé irányuló kereskedelmet, ismét megnyílt a nagymúltú barcelonai kikötő, a város a király uralma alatt újra fellendült. A 19. században a város visszanyerte hajdani jelentőségét a Földközi-tengeren.

1888. május 20-án nyílt az EXPO Universal, majd 1929-ben az EXPO Internacional. A világkiállításoknak köszönhetően Barcelona jelentős vásárvárossá vált.

1931-ben kikiáltották az I. Spanyol Köztársaságot, s ekkor Katalónia függetlenséget kapott. Barcelonában megalakult az első Katalán Parlament, mely a köztársaságpártiakat képviselte. 1937–39 között is itt működött a Köztársasági Kormány, Francisco Franco csapatai csak 1939 januárjában foglalták el a várost.

1975-ben, a diktatúra megszűnése után ismét hivatalos nyelv lett a katalán, majd 1979-ben a spanyol képviselőház elfogadta Katalónia autonómiáját, az autonóm tartomány székhelyévé pedig Barcelonát nevezték ki.

1992-ben itt rendezték a XXV. Nyári Olimpiai Játékokat.

Közigazgatása:
Barcelona közigazgatásilag 10 kerületre (distrito) osztható. Minden kerület egyúttal önálló politikai egységként is működik. A területi felosztás alapja történeti eredetű. A legtöbb kerület megfelel azoknak a korábban független településeknek, melyeket a 19-20. században csatoltak Barcelonához. A kerületeket negyedekre (barrio) osztják.

• 1. kerület: Ciutat Vella. A város történelmi központja. Negyedei: El Raval, Barri Gòtic (Gótikus negyed), La Barceloneta, Barri de la Ribera.
• 2. kerület: Eixample. Negyedei: Sant Antoni, Esquerra de l'Eixample, Dreta de l'Eixample, Barri de la Sagrada Família, Fort Pienc, Sant Anton
• 3. kerület: Sants-Montjuïc. Negyedei: Poble Sec, La Marina, La Font de La Guatlla, La Bordeta, Hostafrancs, Sants, Badal.
• 4. kerület: Les Corts. Negyedei: Les Corts, La Maternitat, Pedralbes.
• 5. kerület: Sarrià-Sant Gervasi. Negyedei: Tres Torres, Sarrià, Vallvidrera, Bonanova, Sant Gervasi, Putxet-Farró, Galvany.
• 6. kerület: Gràcia. Negyedei: Vallcarca, El Coll, La Salut, Gràcia, El Camp d'en Grassot.
• 7. kerület: Horta-Guinardó. Negyedei: Horta, El Carmel, La Teixonera, El Guinardó (Alt i Baix), La Clota, La Vall D'Hebron, Montbau.
• 8. kerület: Nou Barris. Negyedei: Can Peguera, Porta, Canyelles, Ciutat Meridiana, Guineueta, Prosperitat, Vallbona, Verdum, Vilapicina, Roquetes, Trinitat Vella, Trinitat Nova, Torre Baró, Torre Llobeta, Turó de la Peira.
• 9. kerület: Sant Andreu. Negyedei: La Sagrera, Congrés, Trinitat Vella, Bon Pastor, Sant Andreu, Navas, Baró de Viver.
• 10. kerület: Sant Martí. Negyedei: Diagonal Mar, Fort Pius, San Martí de Provençals, Poble Nou, La Verneda, El Clot, Vila Olímpica del Poblenou

Látnivalók:
Eixample, Gràcia

• Sagrada Família (kat. Temple Expiatori de la Sagrada Familia): 1882-2026 (?), a Szent Család temploma, Gaudí műve. Az UNESCO kulturális Világörökség része kriptája és a Születés kapuja.
• Passeig de Gràcia (sp. Paseo de Grácia):
  • Casa Milá: 1906–1910, Gaudí műve, a Világörökség része.
  • Casa Batlló: 1904–1906, Gaudí alkotta, a Világörökség része.
  • Casa Amattler: 1907, Josep Puig i Cadafalch alkotása.
• Plaça de Catalunya: Eusebi Arnau és Josep María Subirachs szobraival.
• A Katalán Zene Palotája (kat. Palau de la Música Catalana): modernista jellegű épület, a Világörökség része.

Ciutat Vella

• Kikötő (kat. Port Vell): Kolumbusz szobra, Aquarium, Maremagnum, Moll de la Fusta sétánya.
• Ciudadela Park: az 1888–as Világkiállítás helyszíne, benne az Állatkert és a Zoológiai Múzeum.
• Ramblák (kat. Les Rambles, sp. Las Ramblas):
  • A Plaça Reial klasszicista jellegű árkádos tér, mely a Ramblákról nyílik a Három Grácia-szökőkútjával és Gaudí kovácsoltvasból készült lámpáival.
  • Az Operaház (kat. Gran Teatre del Liceu): 1848-ban épült, 3500 fős befogadóképességű színházi épület.
  • A Perui Alkirálynő Palotája (kat. Palau Virreina): barokk polgári épület, benne az Iparművészeti Múzeummal és a Cambó-gyűjteménnyel.
  • Güell-palota (kat. Palau Güell): UNESCO Világörökség, 1885–1889 között készült Gaudí tervei szerint, Güell gróf megrendelésére. 1954 óta Színházi Múzeum, jelenleg restaurálás alatt áll.
  • Erotika Múzeuma
  • La Buqueria gyümölcs – és halpiac.
• Gótikus negyed (kat.Barri Gótic, sp. Barrio Gótico): a Mons Taber hegyén, a katedrális körül helyezkedik el.
  • Santa Eulália-katedrális (kat. Catedral de Santa Eulalia)
  • Nagy Királyi Palota (kat. Palau Reial Major)
  • Federico Marés Múzeum (kat. Museu Frederic Marés, sp. Museo Frederico Marés)
  • Fődiakónus Palotája, ma Levéltár
  • Katalán Kormány székháza (kat. Palau de la Generalitat)
  • Picasso-múzeum (kat. Museu Picasso)

Sants-Montjuïc

• Placa d'Espanya: az 1929-es Világkiállítás helyszíne, Kongresszusi Központ és kiállítási pavilonok, az egykori Las Arenas bikaviadal aréna, José María Jujol szökőkútja.
• Montjuïc: Olimpiai Ring az Olimpiai Stadionnal (kat. Estadi Olímpic), Joan Míró Alapítvány, Görög Színház, Citadella (kat. Castell de Montjuïc), mely ma Hadtörténeti Múzeum.

Les Corts

• Nou Camp: az FC Barcelona Stadionja, Francesc Mitjans alkotása.
• Pedralbes-kolostor.

Nou Barris, Sant Andreu, Sant Martí

• Olimpiai Falu és Olimpiai Kikötő (kat. Port Olímpic)
• Forum 2004: új kongresszusi központ.
• Múzeumok:
  Katalán Nemzeti Múzeum (kat. Museu Nacional d'Art de Catalunya, sp. Museo Nacional de Arte de Cataluña), rövidítve: MNAC, a világ egyik leggazdagabb románkori gyűjteménye, a Montjuic-on.
• Kortárs Művészetek Múzeuma (kat. Museu d'Art Contemporani de Barcelona, sp. Museo de Arte Contemporáneo de Barcelona), rövidítve: MACBA, a városközpontban.
• A Kortárs Kultúra Központja (kat. Centre de Cultura Contemporània de Barcelona, sp. Centro de Cultura Contemporánea de Barcelona), rövidítve: CCCB, a Raval városrészben.
• Joan Míró Alapítvány (kat. Fundació Joan Miró, sp. Fundación Joan Miró), a katalán festő remekeivel, a Montjuic–on.
• Picasso Múzeum (kat. Museu Picasso, sp. Museo Picasso de Barcelona), Picasso korai műveinek gyűjteménye a városközpontban.
• Antoni Tápies Alapítvány (kat. Fundació Antoni Tápies, sp. Fundación Antoni Tàpies), a festő alapítványi múzeuma az Eixample–n.
• Tudományos Múzeum (kat. Museu de la Ciència i de la Tècnica de Catalunya, sp. Museo de la Ciencia), jelenleg új néven: "CosmoCaixa", a Tibidabo lábánál.
• Barcelonai Történeti Múzeum (kat. Museu d'Història de la Ciutat), a Barceloneta negyedben, a kikötőben.
• Poble Espanyol, Spanyolország építészetét bemutató falumúzeum

Színházak, mozik:
A kulturális élet egyik központja az Avenida del Paralelo (kat. Avinguda Paralel), ahol a színpadi élet koncentrálódott, egyik legnevesebb épülete az "El Molino", a katalán Moule Rouge volt (2006 nyarán lebontották).

Barcelona rangos színpadai jelenleg a következők:

• Gran Teatre del Liceu, a tulajdonképpeni operaház, a Ramblákon áll.
• Teatre Nacional de Catalunya, a Katalán Nemzeti Színház, klasszikus előadásokat mutat be.
• Teatre Grec, a görög színház a Montjuich-on.
• Teatre Lliure, szabadtéri színpad, a legextrémebb, legvagánsabb darabok bemutatóit rendezik itt.

Az Eixample és a Ciutat Vella területén több színház is koncentrálódott, ezek a következők: Teatro Condal, Teatro Poliorama, Teatro Romea, Teatro Victoria, és az El Mercat de les Flors, ahol főleg zenei darabokat, komédiákat láthatnak nézői.

A hagyományos színház mellett mozikat is találunk nagy számban a fővárosban: Filmoteca de la Generalidad de Cataluña, Verdi Mozi, Méliès Mozi stb.